ОЖИВЉАВАЊЕ ПРОЦЕСНИХ ТРАДИЦИЈА У МАЂАРСКОЈ: ПОДЕЉЕНА СТРУКТУРА ЛИТИГАЦИЈЕ, ПРЕ СТО ГОДИНА И ДАНАС
DOI:
https://doi.org/10.51204/HLH_24204AКључне речи:
Подељени поступак, Процесно право, Мађарски судски поступакСажетак
Рад се бави тренутном структуром мађарског судског поступка, то јест поновним увођењем подељеног суђења. Карактеристика која је обележила двадесети век у историји мађарског права била је „недостатак легитимитета” за стварање правних правила. Ово је довело до враћања прошлим традицијама и њиховом препороду у савременом законодавству у покушају да се њиме замени нежељено стање настало у другој пословини двадесетог века. Циљ ове студије је историјска и компаративна анализа грађанске процесне традиције која је утицала на доношење процесних закона Мађарске из грађанског доба, као и разматрање утицаја који су процесни закони из грађанског периода имали на савремено процесно законодавство Мађарске. Сумарно гледано у мађарском процесном праву могу се приметити два новитета: први, оживљавање „подељеног” типа поступка и други, транспозиција либералног западног процесног модела и аустријског судског система. Аутор истиче да постоји подударност у важним тачкама између јединственог сажетог поступка према прописима из 1893. и подељеног поступка према прописима из 1911. године, који је један од главних предмета анализе. Рад такође указује да су процесни прописи из 1911. послужили је као модел за садашње законодавство.
Референце
SOURCES:
Provisional rules of procedure: Provisional Legislative Rules of 1861
Laws:
Act XX of 1836.
Act XV of 1848.
Act LIV of 1868.
Act LV of 1868.
Act IV of 1869.
Act VIII of 1871.
Act IX of 1871.
Act XXXI of 1871.
Act XXXII of 1871.
Act LIX of 1881.
Act XXV of 1890.
Act XXIX of 1890.
Act XVIII of 1893.
Act I of 1911.
Act LIV of 1912.
Act III of 1952.
Act CCXXII of 2015. Act CXXX of 2016.
EXPLANATIONS FOR LAWS:
General Explanation of Act XXXI of 1871, Points 2-3.
General Explanation of Act XVIII of 1893, Title I.
Detailed Explanation of Arts 42-44 of Act XVIII of 1893.
Detailed Explanation of Article 200 of Law I of 1911.
General Explanation of Act CXXX of 2016, Title II, Point 3. Detailed Explanation of Art. 20 of Act CXXX of 2016.
PROCEEDINGS OF THE HUNGARIAN PARLIAMENT:
Az 1878. évi október 17-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója, Volume XV, Pesti Könyvnyomda – Részvény Társaság, Budapest 1880.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója, Volume XXVII, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Könyvnyomdája, Budapest 1914.
Az 1910. évi junius hó 25-ére hirdetett Országgyűlés Főrendiházának irományai, Volume III, Pesti Könyvnyomda – Részvény Társaság, Budapest 1911.
LAWYERS’ ASSOCIATION PROCEDURE:
„Titkári jelentés a budapesti ügyvédi egylet 1870. évi működéséről”, Vilmos Siegmund (ed.), Magyar Themis. Egyetemes jogi közlöny, Year 2, No 4., Rudnyánszky A. Könyvnyomdája, Pest 1871.
LITERATURE:
Tamás Antal: A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium története (1867-1944/45). Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2022.
Bence Bartha, A tárgyalási szerkezet változásainak hatásai a polgári perben., Közjegyzői Akadémiai Kiadó, Budapest 2022.
Imre Borsitzky, „A tárgyalási elnök jogköre a polgári perrendtartásban. [1.r.]”, Jogállam 1–2/1915, 84.
István Csanády, „Törvényjavaslat a sommás eljárásról”, A Jog, Year 12, No. 20., Budapest 1893, 153.
Gergely Czoboly, A polgári perek elhúzódása, https://jog.tk.hu/uploads/files/28_ Czoboly_Gergely_perek.pdf, last visited on 5 September 2024.
Lajos Degré, „Jogszolgáltatási szervezet”, Varga Endre (ed.), A magyar bírósági szervezet és perjog története, Levéltárak országos központja, Budapest 1961.
Tihamér Fabinyi, A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c., Volume I, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest 1931.
Gusztáv Groisz, Magyar polgári törvénykezési rendtartás. (1868: LIV. törvényczikk.), Stein János Erdélyi Muz. – Egyleti Könyvárus Bizománya, Kolozsvár 1870.
Vilmos Szepesváraljai Haendel, „A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig”, Miskolci jogászélet 15/1939, 160.
Mihály Herczegh, Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás. 1893: XVIII. és XIX. törvényczikkek, Franklin Társulat, Budapest 1894.
Miklós Kengyel, Magyar polgári eljárásjog, Osiris Press, Budapest 2014.
Marczel Kovács, „A polgári törvénykönyv törvényjavaslata”, Jogállam 6/1915, 436–437.
Ede Külley, „Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás?”, Törvényszéki csarnok 18/1871, 70.
Géza Magyary, Magyar polgári perjog, Franklin – Társulat, Budapest 1913.
Artúr Meszlény (ed.), Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében, Volume I, Jogforrások, személyi és családi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest 1928.
Zita Pákozdi, „A perindítás és a keresetlevél szabályai az új Pp.-ben”, Jogtudományi közlöny 7–8/2017, 345–350.
József Papp, „Az uj polgári perrendtartásról”, Jogállam 8/1907, 630.
József Pap, „Lecture by József Pap”, Károly Szladits (ed.), Magyar Jogászegyleti értekezések, Vol. 24, Booklets 201–205, Budapest 1902, 203–205.
Béla Richter, „A polgári per elaszticitása”, Magyar Jogi Szemle 20/1939, 196.
Imre Szabó, „Szakértelem és felelősség”, Jogtudományi Közlöny 9/2017, 382–383.
Gyula Térfi, „A polgári perrendtartás előkészítő munkálatai”, Nándor Baumgarten, Zsigmond Gyomai, Károly Edvi Illés (eds.), Jogállam, Jog– és Államtudományi Szemle 1/1902, 308.
Zsuzsa Wopera (ed.), Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
Törvényhez, Magyar Közlöny Lap– és Könyvkiadó Kft., Budapest 2017.
